A kárpátaljai gazdaságfejlesztési program felhívására projektjavaslatot nyújtottunk be

A Kárpátaljai Egán Ede gazdaságfejlesztési program keretében meghirdetett pályázaton konzorciumban vettünk részt.

A pályázati konstrukció alapvető célja a Kárpát-medencei egységes gazdasági tér erősítése, a gazdasági tér kivitelének növelése és a behozott cikkek kiváltása a magyarországi és a szomszédos országokban működő gazdasági társaságok közötti együttműködés kialakítása, fokozása a lehetséges szinergiák kihasználása által.

A másik fő cél a határmenti térségekben élők szülőföldön maradásának és boldogulásának támogatása, a foglalkoztatottság és a beszállítói lehetőségek számának növelése által.

A „Munkahelyteremtő növénytermesztés, szarvasmarha-tenyésztés és tejtermékfeldolgozás innovatív fejlesztése Kárpátalján” című projektünk keretében egy komplex, közepes állománylétszámú (kb. 120 tehén és növendékeik) kárpáti borzderes tehénállományra alapozott tartási, fejési és termék-előállítási mintaprogramot kívánunk megvalósítani. Ezt elősegítendő, környezetbe illő növénytermesztési, szarvasmarhatartási, -takarmányozási és fejési technológiákat szeretnénk bevezetni, illetve telepíteni.

Az állattenyésztési ágazatot kiszolgáló takarmánynövények, valamint a könnyen értékesíthető gabonafélék termesztésén felül a dohánytermesztés lenne a növénytermesztési ágazat fő profilja.

A mintagazdaság részeként, távlati céljaink között szerepel egy korszerű tejfeldolgozó-üzem telepítésében való részvétel is, amely bővíthető, és kapacitása lehetőséget ad arra, hogy nem csak a mintagazdaság által megtermelt, hanem a kistermelőtől, akár egy-két tehenes gazdáktól származó tejet is felvásároljuk és feldolgozzuk.
A háztáji állattartás bátorítása és az egészséges élelmiszer helyi előállítása érdekében a projektidőszak negyedik félévében szeretnénk elindítani egy állatkihelyezési programot. Az állat a projekt állományában marad, ellenőrizzük a tartási körülményeket, cserébe részesedést kérünk annak hasznaiból, mint a tejhaszon és a szaporulat. A nekünk leadott tejhaszon egy részét sajt és egyéb termékek formájában visszajuttatjuk a tartó család számára, így a tartás során néhány alapvető élelmiszerből biztonságos ellátást kaphatnak a velünk együttműködők.

A projekt fő célkitűzését jelentő beruházásokra építve, saját fejlesztésű módszereken alapuló kutatási és fejlesztési programok elindítását is tervezzük. A kutatások vezetője Dr. Kovács Levente lesz, a vizsgálatok megtervezésében és lefolytatásában több tehetséges hazai kutató is részt vesz majd, valamint a Beregszászi Főiskola munkatársait is be fogjunk vonni a projekt megvalósításába. A Kárpátaljai Állami Mezőgazdasági Kutatóállomással hosszútávú együttműködésben az állatjóllét, stresszélettan és a szaporodásbiológia területeit magukba foglaló kutatási programokat szeretnénk megvalósítani. Ezek alapja az új, a kárpáti borzderes fajtát korszerűsítő tenyésztési program lenne, amelyet a helyi adottságok és a korszerű állatjólléti követelmények figyelembevételével dolgoznánk ki.

Az alábbi három kutatási programot már az első projektévben el szeretnénk indítani:

1. Új értékmérő tulajdonságok kialakítása és integrálása a kárpáti borzderes fajta tenyészérték-becslésében.
2. Hőstressz-csökkentő technológiák kidolgozása választás előtti borjak és tejelő tehenek részére fél-extenzív (külterjes) tartástechnológia esetében.
3. Az újonnan üzembe helyezett robotizált fejési rendszer állatjólléti (adaptáció, stressz) és termelési szempontú (tejmennyiség, tejminőség, tejtermék-minőség) vizsgálata.

A második projektévtől kezdődően szakmai képzéseket szervezünk a kárpátaljai régió gazdái, a földműveléssel, állattartással foglalkozók számára. E képzések magukban foglalják a környezettudatos, fenntartható és jövedelmező gazdálkodás alapvető szakismereteinek átadását, valamint szakmai segítséget adnak a gazdálkodással még nem foglalkozók számára abban, hogy a kezdeti lépéseket megtehessék.

Nagy várakozással állunk a lehetséges együttműködés előtt, amely nem csupán egy jövedelmező beruházás és sikeres K+F program lehet, hanem hidat képezhet a szülőföldön élő és az anyaországban áttelepült kárpátaljai magyarok között. Báthory Katalint idézve: ”Akik itt vagyunk Magyarországon, kárpátaljai szívvel szóljunk haza az otthon maradottakhoz.”